
Társadalmi Kerekasztal – a magyar (civil) társadalom egyik utolsó esélye
2012. április 19., 7:06
A folyamat – ami hazánkban törvény alapján 1848 óta tart ( de gyakorlatilag a Reformkorban kezdődött) – úgy jellemezhető, hogy a társadalom közösséggé szerveződésének a folyamata. Amikor az adott területen élő népekből egy új társadalom, egy új elvek alapján felépülő Új Közösség kovácsolódik. Ez máshol nemzetté kovácsolódásként ment végbe, nálunk egy szinttel magasabban tartunk már, hiszen a magyar nemzet már előtte évszázadokkal nemzet volt. Ez az fölött van (nemzet + a területen élő többi nép) majd ki kell rá találni egy új nevet…..
Ennek az új közösségnek – a Magyarország területén élőkből létrejött magyar népnek (aminek a mindenkori Magyarország területén élő magyar nemzet tagjai csak legnagyobb része) – a belső tartalmáról, és fejlődésnek irányát meghatározni akaró erők harcáról szólt az elmúlt 164 év. Ennek értünk most az utolsó fázisához, az utolsó állomásához. Amikor kiderült, hogy a társadalom egyik csoportja se képes arra, hogy tartósan rákényszerítse a társadalomra a saját értékrendjét, hogy a társadalom az ő ideológiája alatt egységessé váljon, és az általa kijelölt irányba fejlődjön.
Tehát mára mindent kipróbáltunk. A nép törvénybe foglalt hatalmát 1849-ben a saját királyunk idegen fegyveres erőkkel verte le. 1867-ben visszaállt az Aranybulla létrehozta helyzet, ahol a király újra kiegyezett a nemesség helyett immár a polgársággal kiegészült arisztokráciával.
1918-ban kísérlet történt a polgárok vezette 1848-as helyzet visszaállítására, 1919-ben megtapasztaltuk a proletár-diktatúra előszelét, majd 1920-tól visszaállt egy félfeudális helyzet, egy király nélküli királyság, ami csak gagyi utánzata volt a középkori magyar alkotmányos rendnek…
Ezek után 1945-ben sikerült visszaállítani az 1848-as helyzetet, de nem csak a király trónfosztásával, hanem a királyság (alkotmányellenes) megszüntetésével. Ezt váltotta rövid idő múlva a pártok diktatúrája közül az első, a proletár-diktatúrával induló szocialista kísérlet. Majd ennek bukása után a 2., a liberális pártok soha meg nem valósuló (demokratikus) diktatúra kísérlete. Majd ennek eredményeként a 3. kísérlet, az egyszemélyi diktatúrára váltó konzervatív (jobboldali) kísérlet Orbán vezetésével.
Mind megbukott, egy se volt képes a társadalmat - annak önálló akarata alapján - felsorakoztatni a saját eszméje mögé. Ezt mind állami erőszakkal, a diktatúra valamelyik formájával akarták és akarják megoldani. Mind kudarcot vallott! A szabadságszerető magyar nép ezer éves alkotmányos rendje nem tűr el diktatúrát.
És ahogy a török 150 éves itt létét is túléltük maradandó társadalmi ill kulturális hatás nélkül, ebből a 164 év különböző diktatúráiból is csak a pozitív dolgokat fogjuk magunkkal vinni, beépíteni a magyar nép társadalmi fejlődésébe.
Egyetlen dolgot nem próbáltunk még ki. Se az elmúlt ezer évben, se az elmúlt 164 évben. Azt, hogy a civil társadalom a politikai ideológiák nélkül (vagy azok összességével) EGYÜTT, KÖZÖSEN határozza meg a társadalmi fejlődés új formáját, és annak irányát. Azt KELL elvégezzük, amit 1848 óta nem végeztünk el.
Ennek jött el most az ideje, és egy VALÓDI Társadalmi Kerekasztalnak ezt a feladatot kellene elvégezni. Kidolgozni az új közösség alapelveit, megalkotni alkotmányos rendjét, és létrehozni új államát. (Elkezdeni megalkotni új jogrendjét, új gazdasági rendjét, új alapokra helyezni a kulturális életet, az oktatást, a szociális ellátást.)
Tehát a feladat nem egyszerűen egy rendszerváltás, a diktatúrák rendszerének a megszüntetése, hanem egy igazi Korszak-váltás előkészítése a Kárpát-medence népeinek fejlődésében. Egy paradigma-váltás. Ezt kellene elkezdenie és elvégeznie a Társadalmi Kerekasztalnak.
Tehát nem az a baj a Társadalmi Kerekasztallal, hogy létrehozzák. Hanem az, hogy rossz céllal, rossz tartalommal és rossz struktúrában. És ha ez csak a hozzá nem értésből adódik, akkor ezen a tárgyalások megkezdéséig vagy közvetlenül a megkezdéskor lehet javítani. Ha a szándék is az, amit a külső tartalom mutat, akkor viszont le kell leplezni ezt a szándékot, és minden eszközzel meg kell akadályozni, hogy ebből a szándékból valóság legyen.
Ha a struktúra felől közelítem, talán érthetőbb a mondanivalóm. (Egy kis történelmi kitérővel különösen.) 1989-ben az Ellenzéki Kerekasztal azzal a céllal jött létre, hogy az alakuló új pártokat – ideológiai különbözőségeik ellenére – összefogja, tevékenységüket összehangolja a diktatúra leváltása érdekében. Majd ez az EKA vett részt a Háromoldalú Tárgyalásokon, és gyakorlatilag ez a grémium – és az általa létrehozott munkabizottságok – szervezték meg és vezényelték le a rendszerváltást.
Tehát az akkori ellenzéki pártok csak RÉSZEI voltak az akkori Társadalmi Kerekasztalnak, (ami akkor nem kerek, hanem 3 oldalú volt. )
Jelenleg a Szolidaritás – feltehetően az ellenzéki pártok jóváhagyásával - ezt fordítva szándékozik létrehozni. A Társadalmi Kerekasztal az ellenzéki politikai pártokból álló Demokratikus Ellenzéki Kerekasztal alá kívánják beszervezni. Tehát meg akarják fordítani a rész-egész, az alá-fölérendeltségi viszonyt. Azt akarják, hogy a társadalom legyen alárendelve a politikának, és ne a politika a társadalmi érdeknek.
És ez kapcsolódik a másik két elemhez, a tartalomhoz és a célhoz.
Tehát nem mindegy, hogy a szakértők a pártok érdekében keresnek olyan megoldásokat, ami a meghatározott ideológiájú (szocialista, liberális, zöld) pártok számára felhasználható, vagy az EGÉSZ társadalom számára dolgoznak ki egy Új Irányt, a hozzá tartozó új elemekkel.
A Társadalmi Kerekasztal akkor töltheti be a küldetését, ha célja a Korszak-váltás, ha tartalmában a szakértők egy új politikai, gazdasági, jogi azaz nevének megfelelően egy Új Társadalmi Rendszer kidolgozása a cél, aminek csak RÉSZE az ellenzéki pártokból és hozzájuk csapódó politikai szervezetekből, mozgalmakból álló DEKA (Demokratikus Ellenzéki Kerekasztal). És egy másik RÉSZE lehet majd a most hatalomban levő pártok hátterében levő jobboldali-konzervatív erők.
Tehát vagy ezt a CÉL-t ezzel a TARTALOMMAL kell kijelölni a Társadalmi Kerekasztalnak, és ennek megfelelően felépíteni a struktúráját és újrafogalmazni az előtte álló feladatokat, vagy ha a Szolidaritás ragaszkodik az eredeti célhoz, hogy a Társadalmi Kerekasztal csak a DEKA szakértői testülete, akkor tessék más, ennek a tartalomnak megfelelő nevet adni a kezdeményezésnek.
Mert ha így marad, akkor az félrevezeti a társadalmat, és néhány évtizedre kitolja a diktatúrák korát. Ha ez szándékos, akkor eljátszunk vele egy esélyt arra, hogy lezárjuk ezt a közel 200 éves társadalmi fejlődési korszakot. Ha ez csak a tudatlanságból adódik, akkor lehet rajta változtatni, és megteremtjük vele egy Korszák-váltás lehetőségét.
Ezért javaslom a Társadalmi Kerekasztal CÉL-jának, tartalmának és felépítésének (struktúrájának) a megváltoztatását.
Ez nem feltétel szabás.
Csak egy javaslat, amin szerintem érdemes elgondolkozni….
|