
Egy probléma feloldása
2013. március 4., 11:08
Válasz HBB kérdésére:
Hogy lehet feloldani azt a problémát, hogy a képviselő ne legyen kompetens diktátor, és a népakarat ne legyen inkompetens döntés alapja?
A társadalom egy dinamikusan változó organizmus. Adott pillanat az rendszerek és folyamatok dinamikus mozgásának statikus állapota. Azaz ilyen kimerevített állapot nincs, a valóságban nem létezik, csak a filmekben meg focimeccsek közvetítésében.
A valóságban minden folyamatosan, dinamikusan változik, és ennek a változásnak megvannak a ciklusai. Kezdve az óra ingájától(1-2 mp) az éjjelek és nappalok változásától (24 óra), az évek változásáig (365 nap) a Nap keringési periódusának változásáig (26 ezer év), stb. A Világ vonz és taszít, azaz egyensúlyra törekszik.
Az emberi társadalom is egy élő, organikus, hierarchikus rendszer. Egyensúlyra törekszik, mert akkor működik jól. Ebből az egyensúlyból az emberi társadalmak úgy átlag 2500 éve billentek ki, amikor az ember a saját tudása alapján kezdte irányítani a társadalmakat, és újra akarta értelmezni az emberi Hierarchiát. Ebből az lett, hogy kezdetben a Hierarchia csúcsán eszközöltek változást. Ennek a változásnak a szolgálatába állították az addig társadalmat szolgáló államot. Majd a társadalom egyensúlyra törekvésének részeként, a hatalom megosztódott a hierarchia egyre alacsonyabb szintjei közt. Nincs idő végigmenni egyes nagy korszakokon, de ennyi kellett, hogy megértsük azt, hogy egy 2500 éves ciklusban, amiben a nagy korszak-változások az aranymetszés szabályaként egyre szűkülő időben, spirálgörbében követik egymást, az utolsó fázisban vagyunk az egyensúly helyreállta előtt. A hatalom megosztása leért a piramis aljáig, és létre fog hozni egy új egyensúlyi helyzetet, amiben más lesz a Hierarchia alapja.
Az utolsó fázis a néphatalom. A magyar társadalom 160 éve a kapujában van…
De ezen sincs idő végigmenni.
A mai problémánk eredője abból van, hogy külső hatalmak felborították a szerves társadalomfejlődésünket. Előbb az osztrákok, majd 1918-19-ben a zsidók, 1920-ban és 45-ben a nagyhatalmak, 48-tól az oroszok, 89-től a nagyhatalmak egy részét elfoglaló pénzügyi magánhatalom. Kicsit messziről értem ide, de így talán jobban érthető az összefüggés. Az igazi változás abban állt, hogy a nagyhatalmak által 45-ben felállított képviselői nemzetgyűlés a nagyhatalmak sugallatára alkotmányozó joggal ruházta fel magát, (így lehet egy országot a területének elfoglalása után legkönnyebben ellenőrzés alatt tartani) és mindjárt elkövette az első alkotmánysértést – amit nagy valószínűséggel szintén a nagyhatalmak kértek - államformát változtatott, és ezzel megszüntette a királyságot. Dobi István államfőként az alkotmány betartására esküdött föl, (ami ebben az időben csak a történeti alkotmány lehetett) miközben éppen megsértette azt. A képviselők saját maguk alkotmányozó joggal való felruházása tovább folytatódott 48-ban és a 49-es alkotmány elfogadásában öltött testet. Ahol formailag a hatalom a dolgozó nép kezében volt, de a képviselőket nem zavarta, hogy a dolgozó nép helyett alkották meg az alkotmányt.
1972-ben a képviselők odáig jutottak, hogy valahonnan le kellett vezessék a hatalmuk eredetét, és ezt máshonnan nem tudták megtenni, mint a népszuverenitás elvéből. Tehát elismerték a népszuverenitás elvét, de mindjárt bele is írták az alkotmányba, hogy „a népszuverenitásból eredő ÖSSZES jogot a képviselő gyakorolja”. Vagyis Magyarországon a képviseleti demokrácia hozta létre a közvetlen demokráciát, de abban a pillanatban annak gyakorlását visszavette a saját kezébe, és csak azokon a területeken (lakóhely, munkahely) és olyan kérdésekben engedte, ahol nem veszélyeztette a Kommunista Párt hatalmát. Ezzel gyakorlatilag létrehozták az önmagától eredő „képviselői szuverenitást”. Ezt szüntette meg a 89-es tüntetések utáni alkotmánymódosítás, ami minden hibája ellenére (ami a kényszerű kompromisszumokból következett) a maga nemében páratlan mestermű.
Mert azon túl, hogy meghagyta a népnek a döntés jogát, hogy egy választáson döntse el, hogy MILYEN demokráciát válasszanak maguknak (szocialista, konzervatív, liberális) ezt alkotmányos és demokratikus keretek közé terelte, és a nép kezébe adta az alkotmányos renden való változtatás lehetőségét is. Vagyis megteremtette az egyensúlyra való törekvés intézményes és alkotmányos feltételét.
A 89-es alkotmány pontosan leírja, hogy hogyan lehet alkotmányosan megváltoztatni az alkotmányt és ezzel az alkotmányos rendet. És ezzel választ kapunk a feltett kérdésre is, hogy mi biztosítja, hogy se a képviselő, se a nép (vagy annak többsége) ne kerüljön a kizárólagosság helyzetébe, ami vagy diktatúrákhoz, vagy hibás döntésekhez vezethet (és legtöbbször a személyek emberi minősége okán, vezet is).
Mert se az elit nélküli nép, se a nép nélküli elit önmagában nem alkalmas az EGÉSZ társadalom jó működését biztosító döntések meghozatalához.
Csak együtt, mert ez biztosítja az egyensúlyt, ezért csak ez a megoldás.
És hogy mégis melyik a fontosabb, melyik az elsődleges. Természetesen a nép.
Mert a nép tud új elitet „kitermelni”, de az elit nem tud magának új népet választani.
Ezt a tételt legjobban a közvetlen és a közvetett vagy képviseleti demokrácia közti különbség és elsőség is mutatja.
Mert nem mindegy, hogy a nép a népszuverenitás elve alapján a közvetlen demokrácia részeként, alkotmányba lefektetve hozza létre a képviseleti demokráciát, leírva annak terjedelmét és korlátait, vagy a képviselők a képviseleti demokrácia keretében hozzák létre a közvetlen demokráciát. Mert a képviselők által létrehozott demokrácia CSAK KORLÁTOZOTT DEMOKRÁCIA LEHET, hiszen arra nem adnak jogot a népnek, hogy a saját jogaikat a nép határozza meg.
Ezért hazugság a Fidesz képviselői demokráciája. Mert odáig elment a közvetlen demokrácia korlátozásában, hogy magát a népszuverenitás elvét is elvette a néptől. Ezért hazugság Bárándy Gergely, az MSZP és az ellenzéki pártok demokrácia visszaállítási elképzelése, mert demokrácián ugyanúgy csak saját képviselői demokráciájukat értik. És csak azzal különbek a Fidesztől, hogy a pénzügyi magánhatalom politikai eliten keresztül gyakorolt nép feletti diktatúráját nem Fidesz módra, arrogánsan és brutálisan akarják gyakorolni, hanem „polgárbarát módon”.
De ugyanúgy megfosztva a népet a hatalomtól és a gazdasági erőforrásoktól, a Fideszhez hasonlóan kiszolgáltatva az országot a pénzügyi háttérhatalmat irányító magánhatalomnak.
Ezzel a brutális külső támadással szemben egyetlen védelem a néphatalom és az általa létrehozott közvetlen és képviseleti demokrácia. Mert ebből nem lehet helytartó hatalmat létrehozni az elfoglalt országban. És ez vagy nem engedi elfoglalni az országot, vagy elfoglalás esetén szervezett felszabadító, szabadság és függetlenségi harcot tud irányítani és sikeresen megvívni. Első lépésként CSAK a NÉPHATALOM a megoldás a most meglévő összes alkotmányos és gazdasági problémánkra.
|