
Egy vita tanulságai, avagy a liberálisok és a néphatalom, meg az „egész-séges” demokrácia
2011. szeptember 26., 9:34
Nagyon tanulságos vitát folytattam tegnap, zömében liberális elveket valló vitapartnereimmel. Miközben a hatályos, átmeneti alkotmány - polgári, azaz liberális demokráciát is lehetővé téve – tartalmazza a népszuverenitás elvét („minden hatalom a népé”), aközben liberális demokraták azt bizonygatják nekem, hogy nem jó dolog, ha a nép rendelkezik MINDEN hatalommal. Vicces…..
Alapvetésként engedjék meg, hogy elmondjam, hogy szerintem a vitapartnereim nem értik a demokrácia lényegét. A demokráciához ugyanis többség kell. Először demokráciát akaró többség. Másodszor a demokráciát akaró többségben vagy egyetlen ideológiához tartozó többség, vagy egy ideológiát vezető ideológiának elfogadó, másik ideológiához tartozók támogatásával létre jövő többség kell. Na ez nem lesz többet egyik ideológia esetében se.
Hogy miért nem lesz, azt a magyarázatom alapján, a fényképeim közt található Tetraéderen, a politikai rendszer 3D (3 dimenziós) modelljén követhetik nyomon.
A szocialista demokráciában 56-ban és 68-ban is elbukott az a kísérlet, hogy a hatalmat gyakorolva, demokratikus versenyben szerezzenek többséget vagy szövetségest a többségi szocialista demokráciához. 1990-ben konzervatív-liberális többség jött létre, de a konzervatívok a kormányzásukkal bizonyították, - különösen a ciklus 2. felében, Antal „gyengélkedése” majd halála után - hogy nem liberális demokráciát, hanem konzervatív demokráciát akartak. A népnek 40 év szocializmus után 4 év konzervatív demokrácia kísérlet elég volt, hogy kizárólagos többséget adjon újra a szocialistáknak. De Horn reálpolitikusként tudta, hogy nincs visszatérés a szocialista demokráciához, csak a liberális demokráciához tud parlamenti 2/3-ot és társadalmi többséget teremteni. Ezért a szocialisták támogatta liberális demokráciát kezdte építeni. Ezt akasztotta meg Orbán-Torgyán a választási rendszer lehetőségeit kihasználva, és belekezdett egy konzervatív túlsúlyú, de még liberális demokrácia irányába átalakítani a társadalmat. Ha Orbán a liberalizmusból többet tart meg, talán sikerült volna a kísérlet. De 2002-től újra a szocialisták többségével épült a liberális demokrácia. Egészen addig, míg a szocialisták a többségükre hivatkozva nem akartak volna – a helyzetet és az erőviszonyokat rosszul felmérve – újra szocialista demokráciát. (Balra, magyar) Ez katasztrofális stratégiai hiba volt, ezzel a szocialisták lemondtak arról, hogy a következő generációban meghatározó kormánytényezők legyenek. Mert ennek következtében Orbán – a nép félrevezetésével – megszüntette a liberális demokráciát, és kizárólagos többséghez és parlamenti 2/3-hoz jutott, amit rögtön a konzervatív demokrácia felépítésére akart használni. De nem értette meg a lényeget. A konzervatív demokráciához csak csalással és hazugsággal lehet kizárólagos többséget szerezni, demokratikus választással nem. Demokratikus választással legfeljebb egy konzervatív túlsúlyos (angol és republikánus amerikai típusú) liberális demokráciát lehetne építeni. Tehát Orbán rendszere a születése pillanatában halálra van ítélve. Már egy következő választásig se tartható fenn, nem hogy hosszabb távon (mert Orbán is elqrta). Ez a magyarázata, hogy miért nem lehet többet a három ideológia egyike alapján se demokráciát felépíteni Magyarországon. Egész egyszerűen azért, mert nincs társadalmi többség hozzá, és nem lehet parlamenti 2/3-ot se szerezni hozzá.
És mi köze ahhoz a néphatalomnak, hogy nem lehet visszaállítani a polgári - liberális – demokráciát?. Hát pont az, hogy a liberálisok hazánkban úgy félnek a néphatalomtól, mint a tűztől. Pedig csak nem értik.
A néphatalom nem jelent semmi mást, mint azt, hogy a demokrácia szabályait nem a politikusok, hanem a nép alkotja. Ez a konzervatív demokrácia esetében eleve ki van zárva, a konzervatívok hatalmának pont az a lényege, hogy a népet kizárják a hatalomból. Viszont mind a szocialista, mind a liberális demokráciában működhetne a néphatalom. És ha működött volna, most nem konzervatív hatalom lenne.
A néphatalom ott kezdődik, hogy a népszuverenitás elve alapján minden hatalommal a nép rendelkezik. A nép a hatalom TULAJDONOSA. És a szabályokat, ami alapján a társadalom működik, a tulajdonosnak – a népnek - van joga megalkotni. Tehát a népalkotmány nem más, mint a nép azon írásba foglalt akarata, hogy a tulajdonát jelentő hatalmának BIRTOKLÁSÁT hogyan osztja szét maga és különböző szintű képviselői között, ehhez milyen államot hoz létre, és az államnak milyen a felépítése, a hatalom birtoklásából ki milyen szeletet kap és azzal hogyan működhet. Erről szól egy népalkotmány.
És hogy a népalkotmányt hogyan lehet megalkotni, azt is többször leírtam. Röviden: a nép segítségével közvetve a civil és érdek-képviseleti szervezeteken keresztül, illetve közvetlenül népszavazás formájában a folyamat végén. Közben pedig a jogász (alkotmányjogász) szakma vezetésével, a nép különböző politikai képviselőivel együtt. Ezek együtt tudják megalkotni a nép hatalmát biztosító népalkotmányt.
És az érthető, hogy bármelyik ideológiájú politikai hatalomnak és azok képviselőinek mi nem tetszik ebben. Hát pont az, hogy a népalkotmány nem csak a politikusokat zárja ki abból, hogy az orruknál fogva irányíthatják a népet, megmondva, hogy mit tehet és mit nem tehet a nép. És az is a bajuk, hogy a népalkotmány esetén nincs többé esély se a szocialista, se a liberális, se a konzervatív demokráciára. Többé nem lehet becsapni a népet, a népalkotmány új politikai rendszert hoz létre. Olyan új politikai rendszert, ami a pártok ígéreteken és hazugságokon alapuló versenye helyett a pártok népért, a nép boldogulásáért való együttműködéséről, illetve ennek következtében az állam egyre jobb, a népet jól irányító és azt valóban kiszolgáló működéséről szól.
Ez az „egész-séges” demokrácia lesz, az aranyszínű gömb felső állású Tetraéder, a 3D politikai rendszermodell.
A néphatalom esetén a nép mondja meg, írja elő egy népalkotmányban a képviselőinek, a politikusoknak és a különböző állami hatalmat birtoklóknak, hogy mit tehetnek, és mit nem. És egy népalkotmány esetén még véletlenül se fordulhat elő az a gazság, ami Orbán alaptörvényében benne van. Hogy a parlamenti képviselők egy pártelnök által kiválasztott, neki elkötelezett csoportja azt szavazza meg magának, hogy ő rendelkezik minden hatalommal, és azt csinál a néppel és az országgal, amit akar. Az ilyen hatalmat, amelyik kezet emel a nép hatalmára, és magát helyezi a nép helyébe, azt a népnek azonnali hatállyal joga van elzavarni.
|