Helyzetértékelés II.
2012. január 5., 14:56
A jó stratégia és taktika kialakítása egy jó helyzetértékeléssel és az abból levont helyes következtetésekkel kezdődik.
Ha végiggondolom, hogy a bekövetkezett helyzettel kapcsolatban mit nem írtam le, hogy be fog következni, akkor nem sok újat látok. Két nagyobb, említésre méltó dolog történt.
Időrendben az Alaptörvényhez kapcsolódó törvényalkotás utolsó fázisa volt később, de hamarabb be is fejeződött. Egy sor dolog, amiben eddig vitám volt, az én állításom megerősítését hozta. Ezek a 30-án elfogadott, és már 31-én közlönyben megjelent Magyarország Alaptörvényének Átmeneti Rendelkezései.
Legfontosabb, hogy a Magyar Köztársaság Országgyűlése kimondta, hogy
Magyarország nem jogutód állama a Magyar Köztársaságnak!!!
„5. A kommunista diktatúra alatt elkövetett, a rendszer kiépítését és fenntartását célzó bűncselekmények üldözése nem volt lehetséges, amely lehetőség – a jogfolytonosságot megszakító alkotmányos fordulat híján – az első szabad választás után sem nyílt meg. Elmaradt a diktatúra vezetőinek felelősségre vonása, nemcsak jogi, de erkölcsi értelemben is. Az Alaptörvény hatálybalépésével lehetőség nyílik az igazság érvényesítésére”
Tehát az Alaptörvény SZERINTÜK „jogfolytonosságot megszakító alkotmányos fordulat”. Különben nem nyílna lehetőség az "igazság érvényesítésére"! Úgybizonyám!
Ha viszont ez így igaz, és ezt ebben a törvényben kimondják, akkor nincs többé jogfolytonosság, akkor ez a törvény hiába lett elfogadva a Magyar Köztársaság Országgyűlése által, hiába lett kihirdetve a Magyar Közlönyben, a Magyar Köztársaság hivatalos lapjában, ez a jogszabály a Magyarország nevű államban nem tud hatályba lépni. Mert az egy új állam, ami nem jogfolytonos. Ha meg nem jogfolytonos, akkor az a törvény NEM TUD ott hatályba lépni. Hogy tudna? Egy másik államban?
Ha valaki véletlenül úgy akarja magyarázni, hogy de hatályba lép, és utána válik nem jogutóddá, hiszen a hatályba lépése lépteti életbe a nem jogutód fordulatot is, akkor analóg példának a képviselők példáját hoznám. Akik ugyanabban a törvényben hozták meg a felhatalmazásukat, amiben a felhatalmazásukkal megalkották az Alaptörvényt.
Tehát vagy NEM ÉRVÉNYES az Alaptörvény, mert a képviselők hamarabb alkották meg az alaptörvényt, minthogy az önmaguk alkotmányozó joggal való felhatalmazása hatályba lépett, és akkor hatályba lép az Átmeneti Rendelkezés, vagy érvényes az Alaptörvény, de akkor nem lép hatályba az Átmeneti Rendelkezés, mert nem jogutód a Magyarország nevű állam.
Előbbi esetben nem lesz Alaptörvényünk, utóbbi esetben nem helyezték hatályon kívül a Magyar Köztársaság Alkotmányát. Vagyis a Magyar Köztársaság jogrendje továbbra is hatályos, az Átmeneti Rendelkezések minden pontját másképp kell értelmezni, és Magyarországon nem lép hatályba. Mert ugyanazon módszerrel, két egymással ellentétes végeredményű megoldásra jutottak. És a kettő közül az egyik hibás kell legyen. Tehát innen kezdve egyértelmű, nem belemagyarázott, hanem általuk létrehozott, analóg szabállyal bizonyítható alkotmányos válságot idéztek elő.
Mondom én, hogy kóklerek….:-((
Alkottak egy szabályt – megszüntették az állam jogfolytonosságát - hogy el tudják ítélni vele az MSZP-t, és nem figyeltek oda, hogy ugyanezzel a szabállyal teljesen új értelmet adtak az egész törvénynek, az átmeneti rendelkezéseknek!!! Mert ha nem jogutód állam, akkor milyen jogon alkotnak jogszabályt egy másik államnak? Így viszont nem is lesznek képviselői se a másik államnak!!! És ez csak a kezdete a hülyeségük értelmezésének!!!
Mert olyan jogalkotási analfabétizmust is nehéz elképzelni, amit a következő pontokban csináltak. (ha minden úgy lenne hatályban, ahogy gondolják)
„6. cikk
A feladat- és hatáskört a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény szerint gyakorló szerv jogutódja a feladat- és hatáskört az Alaptörvény alapján gyakorló szerv.”
Akkor nézzük ezt az Országgyűlés vonatkozásában:
„19. § (1) A Magyar Köztársaság legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerve az Országgyűlés.”
„1. cikk
(1) MAGYARORSZÁG legfőbb népképviseleti szerve az Országgyűlés.”
És tessék mondani, mi Magyarország legfelsőbb államhatalmi szerve????????????
Vagy ez is jó:…..:-)
„(2) Az Átmeneti rendelkezéseket az Országgyűlés a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 19. § (3) bekezdés a) pontja és 24. § (3) bekezdése alapján, Magyarország Alaptörvénye Záró rendelkezések rész 3. pontjára tekintettel fogadja el. Az Átmeneti rendelkezések az Alaptörvény részét képezik.
(3) Hatályát veszti
a) a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény,”
Mit gondolnak, az idézett pontok melyike ad felhatalmazást a képviselőnek arra, hogy az alkotmányt HATÁLYON KÍVÜL HELYEZZE??????
Elárulom, egyik se!!!
Ezek után további részletek helyett a törvény legnagyobb hazugsága:
„Mi, az Országgyűlés képviselői - …– Magyarország első, a jogállam követelményei szerint elfogadott Alaptörvényének érvényesülése érdekében kinyilvánítjuk az alábbiakat:”
És itt hanyatt dőltem, mint a Postabank macija a reklámokban…..:-(((
A helyzetértékelés másik részét, az „Új Ellenállás” nevű liberális demokráciát visszaállítani akaró ellenzéki koalíció színre lépését, a következő helyzetelemzésben folytatom.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Frissítés